A komáromi erődrendszer fejlődésével kapcsolatos jelentősebb történelmi időpontok

1235–1275
IV. Béla király uralkodása

1241–1242
Tatárdúlás

1265
IV. Béla Walter ispánnak ajándékozza a várat

1265
IV. Béla városi jogokat adományoz Komáromnak

1307–1342
Károly Róbert uralkodása

1317
A várban Trencséni Csák Máté védekezik Károly Róbert magyar király ellen

1333
A vár a zólyomi főispán, Donch mester tulajdona

1440
A vár februártól májusig menedéket nyújt a Habsburg Albert után özvegyen maradt Erzsébet királynének, aki február 22-én itt szüli meg gyermekét, V. Lászlót

1458–1490
Mátyás király uralkodása

1526
Augusztus 29. – a Mohácsi csata napja

1526–1564
I. Habsburg Ferdinánd magyar-cseh király uralkodása

1527
I. Ferdinánd kiűzi a várból Szapolyai János katonáit, miközben Mátyás palotája teljesen tönkremegy; I. Ferdinánd 1528-ban elrendeli felújítását.

1529
A török uralom kezdete Magyarországon – a törökök veresége Bécs alatt

1529
II. Szulejmán rövid időre elfoglalja a komáromi várat

1532–1533
A komáromi vár ideiglenes, földsáncokkal való megerősítése, valamint a Duna és a Vág medrének hármas cölöpsorral való elzárása oly módon, hogy a hajók csak a vár mellett hagyott keskeny átjárón keresztül közlekedhettek

1535
I. Ferdinánd elzálogosítja a komáromi várat

1541
Budát elfoglalják a törökök, ami Ferdinándot erődépítési munkálatokra készteti

1543
Esztergomot és Tatát is elfoglalják a török hadak

1544
Visegrád is török kézre kerül

1544
I. Ferdinánd visszaszerzi Komárom várát és elrendeli annak korszerű kiépítését A tervek elkészítésével az olasz hadmérnököt, Pietro Ferraboscot bízza meg

1546
Március 23-án megkezdik az Öregvár építését

1557
Az olaszbástyás erőd (Öregvár) építésének befejezése

1564–1576
II. Miksa német császár, magyar-cseh király uralkodása

1570
Árvíz következtében a komáromi erőd tönkremegy

1571–1581
Érsekújvár erődjének kiépítése

1572–1592
Az Öregvár Urban Süess vezetésével történő másodszori kiépítése

1576–1612
II. Rudolf – német császár, (1608-ig magyar király, 1611-ig cseh király) uralkodása

1585
A két előretolt erődítés (palánk) kiépítése. A Vág keleti partján a Szent Miklós később Szent Fülöp palánk, a Duna déli partján pedig a Szent Péter palánk épült fel

1658–1705
I. Lipót – római császár, magyar-cseh király uralkodása

1663–1664
A Habsburgok háborúja az oszmán birodalom ellen; a török hadak a mai Szlovákia és Morvaország területére nyomulnak

1663
Érsekújvár török kézre kerül

1663–1673
Lipót elrendeli a komáromi Újvár felépítését Franz Wymes tervei alapján

1665–1669
Lipótvár építése

1682
Hatalmas árvíz Komáromban

1683
Komáromot a törökökkel szövetséges Thököly Imre kurucai ostromolják

1683
Bécs török ostroma; a török uralom csúcspontja Magyarországon. Hála a város hős védőinek és Sobieski János lengyel király segítségének, a török támadást visszaverték.

1699
A karlócai béke megkötése, mely a régi Magyarország területéből csupán a Temesközt hagyta a törökök kezén

1763
Földrengés Komáromban - a város romokban hever

1780–1790
A monarchia uralkodója II. József

1782
A vár területe a város tulajdona lett

1783
Földrengés Komáromban – az erőd tönkremegy

1784
A vár épületeit elárverezik

1792–1835
II. Ferenc uralkodása

1796
A Napóleon vezette francia sereg győzelme Itáliában, Napóleon uralkodásának kezdete (1796–1821)

1799
A szövetségesek (Anglia, Ausztria, Oroszország) háborúja Franciaország ellen (második szövetség)

1800
Június 14. – Marengó-i csata. Napóleon fölényes győzelme béketárgyalásokra kényszeríti Ausztriát

1804
A francia császárság kikiáltására

1804–1805
A harmadik franciaellenes koalíció megalakítása. (Nagy-Britannia, Ausztria, Oroszország és más államok.)

1805
Október 20. – Napóleon ulmi győzelme az osztrák seregek felett, melynek során a vesztes félt fegyverletételre kényszeríti

1805
December 2. – az austerlitzi ütközet, melyben Napóleon fényes győzelmet arat az osztrák és orosz csapatok felett. Ausztria december 26-án kénytelen megkötni a pozsonyi békét, és lemond az itáliai tartományokról és Tirolról.

1807
II. Ferenc látogatása Komáromban az erőd megtekintése céljából; Bécsből mérnökkari tisztek érkeznek, hogy elvégezzék a vár és a környék felmérését

1808
Az Új- és Öregvár felújítása. Az átépítési terveket Marqus Chasteler táborszernagy készíti el. Thiery De Vaux vezérőrnagy külön tervet készít a hídfők kiépítésére, de ez a későbbiek során csak részben valósul meg.

1809
Június – József nádor Komáromba érkezik; ő vezeti a hat várdából álló ideiglenes védelmi vonal (Nádor-vonal) építését. A várerődítési munkálatokat Martin Dedovich mérnökkari ezredes várparancsnok irányítja.
Május 13. – a francia sereg második bevonulása Bécsbe.
Október 19. – I. Ferenc megköti a schönnbrunni békét.

1810
Az Újvárban elkészül a laktanya épülete

1815
Megépül a parancsnoki épület az Újvárban

1815–1831
A komáromi vár parancsnoka Joseph Weiss

1817
Zichy gróf földjeinek kisajátítása a Monostori erőd építése végett

1831–1833
A komáromi vár parancsnoka Philip Pflüger

1833–1846
A komáromi vár parancsnoka Bakonyi Imre

1833
Pflügl mérnökkari százados tervei alapján és irányításával megkezdődik az ideiglenes jelleggel emelt Nádor-vonal átépítése

1839
Pflügl százados elkészíti a Homokhegyen építendő erőd terveit

1839–1847
Az öt bástyából álló Nádor-vonal kőből és téglából való kiépítése

1835–1848
V. Ferdinánd osztrák császár uralkodása; a hatalom Metternich kezében van

1844
A Pozsonyi-kapu építése Pietro Nobile tervei alapján

1846–1848
A komáromi vár parancsnoka Friedrich Mertz

1847
Schaurot mérnökkari ezredes egy új tervet dolgoz ki a felépítendő homokhegyi erődről

1848
A Nádor-vonal V. bástyájának építése félbeszakadt

1848
Bécsben kitör a márciusi forradalom Metternich reakciós rendszere ellen.
Március 15-én Budapesten is kitör a forradalom; célja a demokratikus jogok megszerzése mellett a politikai függetlenség, tehát az Ausztriától való elszakadás elérése.
Szeptember 7-én a monarchiában rendeletileg is megszűnik a jobbágyság.

1848
Októberben Klapka György elfoglalja a komáromi erődöt

1848
December 2-án V. Ferdinánd utódjaként I. Ferenc József lép az osztrák trónra; uralkodása 1916-ig tart

1849
Április 14. – Magyarország függetlenségének kikiáltása; a szabadságharc katonáinak jelentős hadi sikerei

1849
Május 28. – Klapka György tábornok komáromi várparancsnokká való kinevezése

1849
Klapka György parancsot ad a monostori homokhegy megerősítésére

1849
Augusztus 13. – a magyar szabadságharc elbukik: a fősereg Világosnál leteszi a fegyvert

1849
Szeptember 27. – Klapka György hat héttel a világosi csata után az általa megszabott feltételek elfogadása mellett átadja Komáromot az osztrák seregeknek

1850–1870
A "K. K. Genie Direction in Komorn" által kidolgozott tervek alapján átépítik és tökéletesítik az előretolt Duna- és Vág-hídfőerődöt

1852–1859
Az ún. Bach-korszak a monarchiában

1866
Javában folynak a munkálatok az erődrendszer minden részén

1866
Június 17. – Kezdetét veszi a porosz-osztrák háború a német államok feletti uralom megszerzéséért. (Olaszország háborúba lép Ausztria ellen; az itáliai fronton Ausztria fölényben van, a porosz fronton viszont alul marad).

1866
Július 3. – a Königrätz-i ütközet – az osztrák csapatok gyors veresége. A poroszok előtt kinyílt az út Prága és Bécs felé; a háborúzó felek július végén fegyverszünetet kötöttek.

1866
Augusztus 23. Prágában – elismerve a porosz hegemóniát – békét köt a két ország

1867
Június 12. – A Habsburg monarchia dualista Osztrák-Magyar Monarchiává alakul; csak a külügy, hadügy és pénzügy marad közös fennhatóság alatt

1867
December 21. – életbe lép az ún. "Decemberi alkotmány“

1871
Felépül – szintén a fent említett tervek alapján – a Monostori erőd

1871–1877
Megépítik az Igmándi erődöt (Az utolsó tervrajz 1874-ből származik)

1876
Komáromot ismét nagy árvíz sújtja

1877
Elkészül a teljes erődrenszer

 

Copyright ® 1998-2007 Mesto KOMÁRNO | WEB Design gART