8 Előszó
8 A komáromi vár fejlődése az ókortól az újkorig
8 Az újkori vár és erőd építése a napóleoni háborúkig
8 A komáromi erődrendszer a XIX. században
8 Az építkezés körülményei és annak lefolyása
8 A Nádor-vonal
8 A Vág-vonal
8 A Vág-hídfőerőd és a Duna-hídfőerőd
8 A Monostori erőd
8 Az Igmándi erőd
8 Az építkezési eljárások elemzése
8 A műemlék mai rendeltetése és jelenlegi állapota
8 Képmelléklet
8 A komáromi erődrendszer fejlődésével kapcsolatos jelentősebb történelmi időpontok
8 A szakkifejezések értelmezése
8 Felhasznált irodalom
8 Impresszum
A komáromi erődrendszer fejlődésével kapcsolatos jelentősebb történelmi időpontok
1235–1275 IV. Béla király uralkodása
1241–1242 Tatárdúlás
1265 IV. Béla Walter ispánnak ajándékozza a várat
1265 IV. Béla városi jogokat adományoz Komáromnak
1307–1342 Károly Róbert uralkodása
1317 A várban Trencséni Csák Máté védekezik Károly Róbert magyar király ellen
1333 A vár a zólyomi főispán, Donch mester tulajdona
1440 A vár februártól májusig menedéket nyújt a Habsburg Albert után özvegyen maradt Erzsébet királynének, aki február 22-én itt szüli meg gyermekét, V. Lászlót
1458–1490 Mátyás király uralkodása
1526 Augusztus 29. – a Mohácsi csata napja
1526–1564 I. Habsburg Ferdinánd magyar-cseh király uralkodása
1527 I. Ferdinánd kiűzi a várból Szapolyai János katonáit, miközben Mátyás palotája teljesen tönkremegy; I. Ferdinánd 1528-ban elrendeli felújítását.
1529 A török uralom kezdete Magyarországon – a törökök veresége Bécs alatt
1529 II. Szulejmán rövid időre elfoglalja a komáromi várat
1532–1533 A komáromi vár ideiglenes, földsáncokkal való megerősítése, valamint a Duna és a Vág medrének hármas cölöpsorral való elzárása oly módon, hogy a hajók csak a vár mellett hagyott keskeny átjárón keresztül közlekedhettek
1535 I. Ferdinánd elzálogosítja a komáromi várat
1541 Budát elfoglalják a törökök, ami Ferdinándot erődépítési munkálatokra készteti
1543 Esztergomot és Tatát is elfoglalják a török hadak
1544 Visegrád is török kézre kerül
1544 I. Ferdinánd visszaszerzi Komárom várát és elrendeli annak korszerű kiépítését A tervek elkészítésével az olasz hadmérnököt, Pietro Ferraboscot bízza meg
1546 Március 23-án megkezdik az Öregvár építését
1557 Az olaszbástyás erőd (Öregvár) építésének befejezése
1564–1576 II. Miksa német császár, magyar-cseh király uralkodása
1570 Árvíz következtében a komáromi erőd tönkremegy
1571–1581 Érsekújvár erődjének kiépítése
1572–1592 Az Öregvár Urban Süess vezetésével történő másodszori kiépítése
1576–1612 II. Rudolf – német császár, (1608-ig magyar király, 1611-ig cseh király) uralkodása
1585 A két előretolt erődítés (palánk) kiépítése. A Vág keleti partján a Szent Miklós később Szent Fülöp palánk, a Duna déli partján pedig a Szent Péter palánk épült fel
1658–1705 I. Lipót – római császár, magyar-cseh király uralkodása
1663–1664 A Habsburgok háborúja az oszmán birodalom ellen; a török hadak a mai Szlovákia és Morvaország területére nyomulnak
1663 Érsekújvár török kézre kerül
1663–1673 Lipót elrendeli a komáromi Újvár felépítését Franz Wymes tervei alapján
1665–1669 Lipótvár építése
1682 Hatalmas árvíz Komáromban
1683 Komáromot a törökökkel szövetséges Thököly Imre kurucai ostromolják
1683 Bécs török ostroma; a török uralom csúcspontja Magyarországon. Hála a város hős védőinek és Sobieski János lengyel király segítségének, a török támadást visszaverték.
1699 A karlócai béke megkötése, mely a régi Magyarország területéből csupán a Temesközt hagyta a törökök kezén
1763 Földrengés Komáromban - a város romokban hever
1780–1790 A monarchia uralkodója II. József
1782 A vár területe a város tulajdona lett
1783 Földrengés Komáromban – az erőd tönkremegy
1784 A vár épületeit elárverezik
1792–1835 II. Ferenc uralkodása
1796 A Napóleon vezette francia sereg győzelme Itáliában, Napóleon uralkodásának kezdete (1796–1821)
1799 A szövetségesek (Anglia, Ausztria, Oroszország) háborúja Franciaország ellen (második szövetség)
1800 Június 14. – Marengó-i csata. Napóleon fölényes győzelme béketárgyalásokra kényszeríti Ausztriát
1804 A francia császárság kikiáltására
1804–1805 A harmadik franciaellenes koalíció megalakítása. (Nagy-Britannia, Ausztria, Oroszország és más államok.)
1805 Október 20. – Napóleon ulmi győzelme az osztrák seregek felett, melynek során a vesztes félt fegyverletételre kényszeríti
1805 December 2. – az austerlitzi ütközet, melyben Napóleon fényes győzelmet arat az osztrák és orosz csapatok felett. Ausztria december 26-án kénytelen megkötni a pozsonyi békét, és lemond az itáliai tartományokról és Tirolról.
1807 II. Ferenc látogatása Komáromban az erőd megtekintése céljából; Bécsből mérnökkari tisztek érkeznek, hogy elvégezzék a vár és a környék felmérését
1808 Az Új- és Öregvár felújítása. Az átépítési terveket Marqus Chasteler táborszernagy készíti el. Thiery De Vaux vezérőrnagy külön tervet készít a hídfők kiépítésére, de ez a későbbiek során csak részben valósul meg.
1809 Június – József nádor Komáromba érkezik; ő vezeti a hat várdából álló ideiglenes védelmi vonal (Nádor-vonal) építését. A várerődítési munkálatokat Martin Dedovich mérnökkari ezredes várparancsnok irányítja. Május 13. – a francia sereg második bevonulása Bécsbe. Október 19. – I. Ferenc megköti a schönnbrunni békét.
1810 Az Újvárban elkészül a laktanya épülete
1815 Megépül a parancsnoki épület az Újvárban
1815–1831 A komáromi vár parancsnoka Joseph Weiss
1817 Zichy gróf földjeinek kisajátítása a Monostori erőd építése végett
1831–1833 A komáromi vár parancsnoka Philip Pflüger
1833–1846 A komáromi vár parancsnoka Bakonyi Imre
1833 Pflügl mérnökkari százados tervei alapján és irányításával megkezdődik az ideiglenes jelleggel emelt Nádor-vonal átépítése
1839 Pflügl százados elkészíti a Homokhegyen építendő erőd terveit
1839–1847 Az öt bástyából álló Nádor-vonal kőből és téglából való kiépítése
1835–1848 V. Ferdinánd osztrák császár uralkodása; a hatalom Metternich kezében van
1844 A Pozsonyi-kapu építése Pietro Nobile tervei alapján
1846–1848 A komáromi vár parancsnoka Friedrich Mertz
1847 Schaurot mérnökkari ezredes egy új tervet dolgoz ki a felépítendő homokhegyi erődről
1848 A Nádor-vonal V. bástyájának építése félbeszakadt
1848 Bécsben kitör a márciusi forradalom Metternich reakciós rendszere ellen. Március 15-én Budapesten is kitör a forradalom; célja a demokratikus jogok megszerzése mellett a politikai függetlenség, tehát az Ausztriától való elszakadás elérése. Szeptember 7-én a monarchiában rendeletileg is megszűnik a jobbágyság.
1848 Októberben Klapka György elfoglalja a komáromi erődöt
1848 December 2-án V. Ferdinánd utódjaként I. Ferenc József lép az osztrák trónra; uralkodása 1916-ig tart
1849 Április 14. – Magyarország függetlenségének kikiáltása; a szabadságharc katonáinak jelentős hadi sikerei
1849 Május 28. – Klapka György tábornok komáromi várparancsnokká való kinevezése
1849 Klapka György parancsot ad a monostori homokhegy megerősítésére
1849 Augusztus 13. – a magyar szabadságharc elbukik: a fősereg Világosnál leteszi a fegyvert
1849 Szeptember 27. – Klapka György hat héttel a világosi csata után az általa megszabott feltételek elfogadása mellett átadja Komáromot az osztrák seregeknek
1850–1870 A "K. K. Genie Direction in Komorn" által kidolgozott tervek alapján átépítik és tökéletesítik az előretolt Duna- és Vág-hídfőerődöt
1852–1859 Az ún. Bach-korszak a monarchiában
1866 Javában folynak a munkálatok az erődrendszer minden részén
1866 Június 17. – Kezdetét veszi a porosz-osztrák háború a német államok feletti uralom megszerzéséért. (Olaszország háborúba lép Ausztria ellen; az itáliai fronton Ausztria fölényben van, a porosz fronton viszont alul marad).
1866 Július 3. – a Königrätz-i ütközet – az osztrák csapatok gyors veresége. A poroszok előtt kinyílt az út Prága és Bécs felé; a háborúzó felek július végén fegyverszünetet kötöttek.
1866 Augusztus 23. Prágában – elismerve a porosz hegemóniát – békét köt a két ország
1867 Június 12. – A Habsburg monarchia dualista Osztrák-Magyar Monarchiává alakul; csak a külügy, hadügy és pénzügy marad közös fennhatóság alatt
1867 December 21. – életbe lép az ún. "Decemberi alkotmány“
1871 Felépül – szintén a fent említett tervek alapján – a Monostori erőd
1871–1877 Megépítik az Igmándi erődöt (Az utolsó tervrajz 1874-ből származik)
1876 Komáromot ismét nagy árvíz sújtja
1877 Elkészül a teljes erődrenszer
Copyright ® 1998-2007 Mesto KOMÁRNO | WEB Design gART