8 Előszó

8 A komáromi vár fejlődése az ókortól az újkorig

8 Az újkori vár és erőd építése a napóleoni háborúkig

8 A komáromi erődrendszer a XIX. században

8 Az építkezés körülményei és annak lefolyása

8 A Nádor-vonal

8 A Vág-vonal

8 A Vág-hídfőerőd és a Duna-hídfőerőd

8 A Monostori erőd

8 Az Igmándi erőd

8 Az építkezési eljárások elemzése

8 A műemlék mai rendeltetése és jelenlegi állapota

8 Képmelléklet

8 A komáromi erődrendszer fejlődésével kapcsolatos jelentősebb történelmi időpontok

8 A szakkifejezések értelmezése

8 Felhasznált irodalom

8 Impresszum

A műemlék mai rendeltetése és jelenlegi állapota

A VI. bástya helyreállítási munkálatai.

      Annak ellenére, hogy a komáromi erődrendszer védőgyűrűjének megszakítására és az erőd egyes részeinek bontására még a század első felében sor került, lényegében az építmény egésze máig áll. Lebontásra került a központi erőd néhány része és az I. bástya, melyből csak a Pozsonyi-kapu és a retranchement egy része maradt fenn. A II.–III. bástya közti erődfal egy részét útépítés végett, míg a III.–IV. bástyák közti szakaszt a Pozsonyba és Gútára vezető vasútvonal építésekor bontották le. A Vág-vonalból a IX. és X. várda közti erődfal hosszabb szakasza tűnt el.

A VI. bástya helyreállítási munkálatai.

Az Öreg- és Újvár területét az 1968-89 közti időszakban a szovjet hadsereg katonái foglalták el. Ez idő alatt sokat romlott az ottani épületek állaga. Ma az Öreg- és Újvárban a Szlovák Hadsereg állomásozik, de az épületeknek csak egy részét használja. A Vág- és Nádor-vonal objektumaiban különféle ipari, mezőgazdasági vagy magánvállalatok raktárai és gyártóegységei működnek, ami természetesen nincs jó hatással az épületek állapotára, és funkciójában sem jelent ideális megoldást. Az Európában szokatlanul nagy kiterjedésű, előnyös földrajzi fekvésű, máig egységében, s aránylag jó állapotban megmaradt erődrendszer olyan elvi koncepció kidolgozását követeli meg, amely az önmagukban is értékes védművek megmentésén kívül azok optimális, széles rétegek igényeit kielégítő kihasználását is biztosítja.
      Fontos szempont, hogy az erődben kialakítható intézmények máshol történő megépítése időben és anyagiakban is sokkal igényesebb feladat lenne. A közösségi céloknak megfelelő építmények teoretikus kiválasztása már megtörtént, de a tervezeten az egyes épületek műszaki állapotát figyelembe véve bizonyos változtatások még elképzelhetők. Az eredeti állapotokat legjobban felidéző objektumokban múzeumi egységek üzemeltetése tűnik a legcélszerűbb felhasználási módnak. El kell érni, hogy a jövőben az erődrendszer a város szabadidőközpontjaként szerves részét képezze a komáromi polgárok mindennapi életének.

A felújított VI. bástyában elhelyezett kőtár, Róma-kori leletekkel.

Jelenleg a rendeltetési tervek átértékelése és az egyes objektumok jövőbeli feladatának meghatározása folyik. A végleges döntés egyrészt a társadalmi-közösségi elvárások, másrészt a majdani bérlők elképzeléseinek függvénye. Hasonló igyekezet tapasztalható a Duna túloldalán fekvő Dél-Komáromban is, ahol az önkormányzat hathatós lépéseket tett az Igmándi, a Csillag- és főleg a Monostori erőd újrahasznosításának érdekében. A néhány évvel ezelőtt szintén szovjet állomáshelyként szolgáló Monostori erődben ma már egy múzeum, konferenciaterem és vendéglátóegység működik.

A VI. bástya helyreállított sáncai.

      Mint említettük, a Nádor-vonal bástyáinak alaprajzi elrendezése egyforma, a Vág-vonal VI. és VII. bástyái viszont egyedi megoldásúak. A felújítások tervezése során elsőrendű feladatként szükséges kezelni az alaptípusok megőrzését, tehát az V.,VI.,VII. bástya, valamint az V. és VI. bástya közti kazamaták helyreállítását. A rekonstrukció 1982–1991 közötti 1. szakaszában került sor a VI. bástya és a hozzá tartozó sáncrendszer helyreállítására. A választás több okból esett éppen a VI. bástyára:

• a 19. század közepén épült védműveknek azt a jellemző típusát képviseli, melynél még jól megfigyelhetők a bástyaerődök építési alapelvei,

• megfelelő földrajzi helyzete lehetővé teszi a közeli városi üdülőközponttal való összekötését,

• a VI. bástya kiürítése járt a legkevesebb problémával.

A Lipót-kapu helyreállítás közben.

      A felújítás során fokozott figyelmet szenteltek a szétnyomódott sáncok eredeti dokumentáció szerinti helyreállításának. Így felismerhetővé váltak a feljárók és a tüzérség számára kialakított védett utak is. Az évek során lerakódott hordalék és egyéb szennyeződések eltávolításakor fedezték fel az eredeti kutat, a csatornarendszert, szociális helyiségeket és mosdókat, melyeket a terek funkcióinak megváltoztatása mellett is eredeti állapotukban láthatunk. Az utóbbi időben sikeres vállalkozók felújítási tevékenységének vagyunk tanúi, akik saját tőkebefektetéssel, saját céljaiknak megfelelően építik át az erődrendszer egyes részeit – ily módon járulva hozzá kulturális örökségünk megmentéséhez. Pozitív példaként említhetjük az I. bástyát és a Pozsonyi-kaput, a IV. bástyát, valamint az V. bástyát, melyben egy magángaléria kapott helyet.

Helyreállítási munkálatok az Újvárban.

      Mivel az erődrendszer főleg idegenforgalmi és szórakoztató célokat kell hogy szolgáljon, a IV. és VII. bástya között ún. történelmi-oktató sétány létrehozása lenne kézenfekvő. A sétány útvonala érintené e építészeti remekmű minden fontos alkotóelemét: a vizesárkot, tüzérségi- és összekötő folyosókat, nehéztüzérségi kazamatákat, erődfalakat és védett utakat. Ily módon az érdeklődő nagyközönség szakszerű tájékoztatás mellett megismerhetné és tanulmányozhatná a 19. századi hagyományos erődépítés utolsó, az országban és Közép-Európában egyedülálló alkotását.