A szakkifejezések értelmezése

AKNAVETŐK – a várvédők katonái – az ő feladatuk volt az aknafolyosókon keresztül megközelíteni, aláaknázni és felrobbantani azokat a védműveket, amelyek az ostrom következtében az ellenség kezére kerültek.

BANKET – a gyalogos katonák (tüzérek) számára kialakított 1–1,5 méter széles figyelőállás a sánc felső terasza felett. Az ellenség lövedékei elől az itt elhelyezkedő katonákat a kb. 1,5 m magas mellvédsánc védte. A mellvédsánc belső oldala és a "banket" tompa szöget zárt be, amely a kényelmesebb tüzelést segítette.

BÁSTYA – Öt oldalú erődelem, amely a félkör alaprajzú bástyától (rondella) abban különbözik, hogy egyenes oldal- és homlokzati falai vannak, melyeket könnyebb volt megvédeni az ellenség támadásaitól. A várfalakhoz illeszkedik a bástya kiugró oldalfala (ún. bástyatorok).

BÁSTYAFRONT – Két szomszédos bástya csúcsai közt húzott egyenes által behatárolt védelmi sáv.

BATARDEAU – A várárokban keresztirányban felépített, önállóan védhető falazott sánc. Tömör vagy üreges formában fordul elő. Az üreges kiképzésűben – esetenként lőrésekkel ellátott – folyosó húzódik, mely a várárok védelmét és a védők biztonságos átjutását szolgálta a külső védművekbe. A szakirodalomban fedett "caponiere"-ként is említik. Bonnet – A bástya sarkán felépített kimagasló sánc. Megnehezítette az ellenség rálátását a mögötte húzódó útra, és felfogta az ellenség oda irányított lövedékeit.

CAPONIERE (árokvédmű) – A várárkot (vizesárkot) keresztbe szelő – a kazamatákból nyíló (árokvédmű) kaput a pajzsgáttal összekötő – sánc, amelynek felső részét "védett út" képezi, belsejét pedig lőrésekkel ellátott folyosó alkotja. A "caponiere" védett útjának egyik végéről csapóhidakon keresztül a pajzsgát, a másikról pedig a várfal volt megközelíthető. A komáromi erődrendszerben ez a védmű tette lehetővé a belső falakról a külső sáncokra való átjutást.

CITADELLA – Eredetileg önálló erőd, amely fennhatósága alá egy-egy ókori vagy (fellegvár) középkori város tartozott. Később a bástyarendszerű védelmi gyűrűk központi erődjévé vált.

CORTINA – Két szomszédos bástyát összekötő erődfal.

CSATORNA – Kövezett vájat a vizesárokban, amely az esővíz elvezetésére, vagy az árok vízzel való elárasztására szolgált.

ENVELOPA – a bástyafront elé épített sánc vagy erődfal, amely több kontragard összekötésével jött létre.

ESZKARP (escarpfal) – Az erődfal külső, vizesárok felé néző, vastag kőfallal erősített oldala (belső part -scarpa).

ESPLANÁDA (RAYON) – predpolie pevnosti podliehajúce prísnym vojenským predpisom, ktoré určovali, v akej vzdialenosti od fortifikačných prvkov sa môžu stavať civilné budovy (zóna obmedzenej výstavby). Podobný priestor oddeľoval citadelu od ostatných pevnostných objektov.

FAUSSE BRAYE – Alacsony sánc a erődfal, a bástya vagy a pajzsgát előtt. Gyakran alkalmazták a holland erődépítészetben.

FÉLHOLD – A bástya csúcsa előtt, a vizesárokban felépített félhold alaprajzú védmű (ol: mezza luna).

FÜLES BÁSTYA – A középkori olasz várépítészetben alkalmazott bástyaforma jelentősége abban rejlik, hogy a bástya oldalrészén kiugró "fülek" biztosabb védelmet nyújtottak a tüzérségnek. Innen a várkapu védelme is hatékonyabb volt.

GALÉRIA – Várfalakban vagy más védművekben kialakított folyosó, falában a vizesárok felé néző lőrésekkel. A tüzérségi kazamatákba is hasonló galériák vezettek.

GLACIS – A védett út sánca – külső sánc, amelynek külső oldala az ároktól a (síkozat) város irányába enyhén lejt, így biztosítva a környék várfalakról történő közvetlen megfigyelését és védelmét. Ezen kívül felfogta az ellenség alacsony röptű ágyútüzét.

GYÜLEKEZŐ – A védett utak találkozásainál kiszélesedő tér, amely a csapatok roham előtti előtti felsorakozására szolgált ("waffen Platz“).

HORNWERK – A várfalak oldalszárnyain felépített három oldalú sarokbástya, (Pl. az Újvár északi és déli bástyája).

JÁRDA – Kb. 10 méter széles út a sáncokon, amelyet feljárókon át lehetett megközelíteni. Az erődöket alkotó sáncok belső oldalának teljes hosszán végighúzódik.

KAPITÁLISOK – Képzelt egyenesek, amelyek az erőd középpontjából a bástyák csúcspontján keresztül az erőd előterébe vezetnek.

KAVALIER – A bástyán vagy a várfalon elhelyezett felépítmény. Homlokzata (emelt bástya, várhalom) és oldala követi a bástya homlokzati és oldalvonalát. Kezdetben földsáncok alkották, melyeknek homlokzati oldalát később téglafallal erősítették meg.

KAZAMATA (fegyverház) – Föld töltéssel védett vagy a vársáncban kialakított falazott tüzérségi állás ("casa armata“). A várőrség szálláshelyéül szolgált, de hadianyag raktárként is használhatták.

KONTRAGARD (gát) – A bástya elé épített sánc, melynek íve követi a bástya homlokzati falainak vonalát. Feladata a bástya homlokzatának és csúcsának védelme volt.

KONTRESZKARP – Az eszkarpfallal szemben felépített, a vizesárok külső oldalát alkotó (ellenlejtő, külső part) vastag kőfallal erősített földsánc.

KORONÁS BÁSTYASÁNC – Az erődfal oldalszárnyain felépített, egy központi és két fél bástyából álló védmű ("Kronwerk“).

LUNET – Az előtérben, a védett út előtt álló önálló védmű. Szárnyai a bástya kapitálisait követték. A kisméretű Buggerhagen lunet félhold alakra emlékeztet. Hasonló a Neubaer lunet is, amit a "gyülekezőhelyek" előterében építettek fel.

OLLÓ – Nyitott olló alakra emlékeztető védmű. Feladata a két bástyát összekötő erődfal védelme volt. A ravelinekkel együtt a vizesárok összefüggő védvonalát alkotja.

RAVELIN – Három- vagy ötoldalú erődítés az erődfal előtti vizesárokban. Az építészek (pajzsgát, ékmű) gyakran alkalmazták a városkapuk védelmének céljából. A gótika korszakában ezt a feladatot a barbakán (kapuerőd) látta el.

REDAN – Három oldalú, az erődfal közepéből kiugró, csúcsával a vizesárok felé néző védmű. A redan tüzelőállásai a szomszédos bástyák homlokzati részének előtere felé néztek. A XVIII–XIX. században építettek olyan védelmi vonalakat is, amelyek csak redanokból és az azokat összekötő sáncokból álltak. .

REDUIT – kör, négyszög, vagy többszög alakú zárt erődelem. Kezdetben a pajzsgát közepén elhelyezett egyszerű földsánc, majd fallal erősített építmény volt, később fejlődött kazamatákkal ellátott védművé.

RETRANCHEMENT – A bástya belterületében építették fel. Két félkör alakú rondellából és az ezeket összekötő erődfalból állt. Az épületkomplexum magassága hadászati okokból túlhaladja a bástya földsáncainak magasságát. Később kazamatarendszert is kiépítettek benne.

RIKOSET PÁLYA – Az ágyúgolyónak az a pályája, amelyet becsapódás után a földről elpattanva megtesz.

TÁMADÓKAPU (Kazamatakapu, poterna) – Az erődfalban elhelyezett kapu, amelyből a támadásokat és a kitöréseket indították. Az egyes erődelemeket is ilyen kapukkal kötötték össze.

TRAVERZ (harántgát) – A bástyán húzódó védett úton, keresztirányban felépített kisebb sáncok, amelyek rövidebb szakaszokra tagolták a védett utat. Az említett út hosszirányú védelmét szolgálták.

VÉDETT ÚT (fedett út) – Kb. 10 méter széles út az erődsánc belső oldalán. Az olasz szakirodalomban – strada coperta, strada da sortire.

VÉDVONAL – A bástya homlokzati falainak képzeletbeli meghosszabbított vonala. Daniel Speckle (1536–1589) szerint a bástya védvonalának derékszöget kell zárnia a szomszédos bástya oldalfalával.

 

 

Copyright ® 1998-2007 Mesto KOMÁRNO | WEB Design gART