Komárom történelmi léptékű előrelépést könyvelhet el a hulladékgazdálkodás terén. Az infrastruktúra korszerűsítésének, a KN Smart városi vállalat szisztematikus munkájának és az új környezetvédelmi projekteknek köszönhetően a városnak sikerült 47%-ra növelnie a hulladékszelekció mértékét. Az önkormányzat évente eurómilliókat fektet ebbe az ágazatba, miközben átlagon felüli szolgáltatásokat kínál a lakosoknak, beleértve a kukatárolók felújítását, egy teljesen kihasznált komposztáló üzemeltetését, valamint a nagyméretű hulladékok házhoz menő elszállítását.

A hulladékgazdálkodás az egyik legnagyobb tétel a város költségvetésében. Míg a múltban a város kizárólag külsős cégekre bízta ezeket a feladatokat, ma már egyre több mindent a KN Smart városi cég vesz át, amely folyamatosan építi saját gépparkját és műszaki hátterét. Ez sokkal rugalmasabb reagálást tesz lehetővé az önkormányzat számára.

„A hulladékgazdálkodás elsősorban arról szól, hogy tiszta környezetben szeretnénk élni. Ugyanakkor rendkívül komoly gazdasági kérdés is, és a város működési költségeinek egyik legjelentősebb része” – nyilatkozta Keszegh Béla, Komárom polgármestere. „Örülök, hogy a KN Smart városi vállalatunknak köszönhetően egyre hatékonyabbá tudjuk tenni a rendszert. Márciustól például már négy különböző méretű seprőgép fogja takarítani a várost, míg korábban csak egy vagy kettő volt. Célunk egyértelmű: tisztább és rendezettebb Komáromot szeretnénk” – tette hozzá a polgármester.

Milliós beruházások az infrastruktúrába: Kukatárolók és komposztáló 

A rendszer hatékony működése érdekében a város az elmúlt években hatalmas összegeket fektetett a technikai háttérbe. Komárom például 1,4 millió eurós pályázati forrásból épített egy modern komposztálót, amelynek 2240 tonnás kapacitását ma már maximálisan kihasználják. A városi zöldhulladék így hasznos komposzttá és mulccsá alakul. A város ezen felül szisztematikusan dolgozik a gyűjtőudvar revitalizációján is.

Kiemelt és anyagilag is megterhelő témát jelentenek a kukatároló fészkek, amelyekből összesen 179 található a városban. Ezeknek már mintegy felét (82 fészket) az önkormányzat felújította, befedte és zárhatóvá tette, amire 660 ezer eurós támogatást is nyert. „Míg más, sok esetben gazdagabb városokban a kukatárolók kiépítését és finanszírozását teljes mértékben a lakosokra hagyják, Komáromban ezt az anyagi terhet a város vállalja magára. Ez hatalmas összegekbe kerül, de így próbálunk segíteni a lakosoknak, és egy kulturáltabb lakókörnyezetet biztosítani számukra” – magyarázta a polgármester.

Rohamosan nő a szeparálás mértéke, kevesebb hulladék kerül a szeméttelepre 

A tavalyi évben a városnak összesen 18 669 tonna hulladékról kellett gondoskodnia, ami egy lakosra vetítve 609 kilogrammot jelent. A jó hír azonban az, hogy a komáromiak évről évre jobban szelektálnak.

„Míg 2020-ban a hulladéknak csak alig több mint 13 százalékát szeparáltuk, tavaly elértük a 47,04 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a szemét majdnem felét már külön tudjuk válogatni, ami a lakosok, a városi cég és a fejlesztéseink hatalmas közös sikere” – értékelte az eredményeket Keszegh Béla. „Egy lakosra vetítve ez átlagosan 286 kilogramm szeparált hulladékot jelent. Ennek köszönhetően egyre kevesebb drága, vegyes kommunális hulladékot viszünk az izsai lerakóba. A következő célunk az 50 százalékos határ átlépése” – mondta el a polgármester.

A legjelentősebb előrelépést a konyhai hulladék terén érte el a város. A KN Smart logisztikai optimalizálásának köszönhetően a begyűjtött mennyiség 418 tonnáról 962 tonnára ugrott. A mennyiség így már közelít az 1000 tonnához, ami a jövőben megnyithatja az utat az energetikai hasznosítás – biogáz vagy villamos energia előállítása – felé. Jelentősen javult a textíliák, a műanyagok, valamint az apró építkezési törmelék begyűjtése is a gyűjtőudvarban.

Gazdasági realitás és harc az illegális lerakatok ellen 

A növekvő hulladékmennyiség, a dráguló energia és a minimálbér emelkedése logikusan megmutatkozik a kiadásokban is. „A hulladékgazdálkodás valós költsége egy lakosra átszámítva átlagosan 78 euró. A komáromiak azonban jelenleg 55 eurós illetéket fizetnek. A különbözetet a város saját költségvetéséből fedezi, mert nem üzletet akarunk ebből csinálni, hanem igyekszünk a rendszert anyagilag elviselhető szinten tartani az emberek számára” – vázolta fel a gazdasági helyzetet a városvezető.

Az önkormányzatnak mindemellett meg kell küzdenie az úgynevezett „hulladéktoturizmussal” is, amikor a súlyalapú elszámolást bevezető szomszédos falvak lakói a komáromi lakótelepi kukákba hordják a szemetüket. A legnagyobb és egyben leginkább felesleges problémát azonban továbbra is a fekete lerakatok jelentik. Csak a tavalyi évben a városnak 115 000 eurót kellett közpénzből az illegális szemétdombok felszámolására költenie – egy olyan összeget, amelyet a felelőtlen egyének miatt a tisztességes adófizető polgárok dobnak ki az ablakon.