Átfogó felmérés készült a Komárom város által fenntartott alapiskolák pedagógusainak mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos tapasztalatairól és attitűdjeiről a 2025/2026-os tanévben. A kutatás az AI KOMPAS nemzetközi oktatáskutatási projekt pedagógusokra adaptált kérdőívére épült, és összesen 228 pedagógus vett részt benne 

A felmérés eredményei alapján a pedagógusok többsége már használ mesterséges intelligenciát a magánéletben (71%) és a munkavégzéshez kapcsolódó feladatok során (69%), ugyanakkor az AI tanórai alkalmazása még kevéssé elterjedt. A válaszadók közel kétharmada (61%) ritkán vagy egyáltalán nem alkalmaz mesterséges intelligenciát közvetlenül az oktatás során.

Az AI főként az előkészítésben jelenik meg

Az adatok szerint az MI leginkább az oktatás háttérfolyamataiban kap szerepet. A pedagógusok több mint fele oktatási anyagok készítésére (59%) és tanítási tervek kidolgozására (50%) használ AI-eszközöket. Az adminisztratív feladatok, a tanulók értékelése vagy a szülőkkel való kommunikáció területén az alkalmazás aránya jóval alacsonyabb.

A leggyakrabban használt eszközök a chatbotok (például ChatGPT vagy Google Gemini), amelyeket a válaszadók kétharmada jelölt meg. Ezzel szemben az adaptív tanulási rendszerek és az automatizált értékelési eszközök használata marginális.

Tudás van, magabiztosság kevésbé

A pedagógusok saját megítélésük szerint leginkább átlagos AI-ismeretekkel rendelkeznek. Mindössze kevesebb mint 4% érzi úgy, hogy nagyon jó szinten ismeri a mesterséges intelligenciát, miközben több mint 20% gyengének vagy nagyon gyengének értékelte tudását. Az ismeretszerzés fő forrása az internet és a továbbképzések, ugyanakkor módszertani útmutatókat viszonylag kevesen használnak.

Kíváncsiság és bizonytalanság egyszerre van jelen

Az MI-hez kapcsolódó érzelmek közül a kíváncsiság dominál (68%), ezt azonban jelentős arányban kíséri bizonytalanság (41%) és félelem (19%). A pedagógusok alapvetően nyitottak az új technológiák iránt, de komoly kérdések és aggályok is megfogalmazódnak bennük.

Támogatás helyett óvatosság a diákok AI-használatával kapcsolatban

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pedagógusok többsége egyelőre nem támogatja aktívan a diákok mesterséges intelligencia-használatát a tanulási folyamatban. Több mint felük elutasító álláspontot képvisel ebben a kérdésben, ugyanakkor közel a pedagógusok fele egyetért azzal, hogy az AI-ról tanulni kell, de annak használatát világos keretek között, korlátozni szükséges.

Kockázatok és előnyök: egyensúlykeresés

A legnagyobb kockázatként a pedagógusok az AI által generált tartalmak feletti kontroll hiányát, valamint a tanár–diák személyes kapcsolat sérülését jelölték meg. Ugyanakkor az előnyök között elsősorban az oktatási tartalmak gyors létrehozását, az időmegtakarítást és a felkészülés támogatását emelték ki.

A tanárok túlnyomó többsége határozottan elutasítja azt az elképzelést, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben helyettesíthetné a pedagógusokat.

Következtetés

A komáromi felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pedagógusok körében óvatos nyitottság figyelhető meg a mesterséges intelligencia iránt. Az AI-t elsősorban támogató eszközként tudják elképzelni, amely megkönnyíti a felkészülést és csökkenti az adminisztratív terheket, ugyanakkor a tanítás emberi, kapcsolati és etikai dimenzióit továbbra is megkerülhetetlennek tartják

A teljes tanulmány letölthető változata